Nem tudom, ki mire emlékszik azokból az időszámításunk előtti időkből, amikor először jelentek meg nálunk az "olaszos" kaják. Akkor mindent makaróninak hívtunk, ami pirosas tésztaféle volt, függetlenül attól, hogy mutatott-e bárminemű rokonságot az olasz ízekkel. Aztán persze kiokosodtunk, jött a "bolognai spaghetti", a "milánói makaróni" és társaik. Az itt bemutatott étek régi kedvencem, de származása korántsem makulátlan: a makarónihoz neki is csak annyi köze van, hogy piros, és tésztaféle. Mentségére legyen mondva, már jóval azelőtt elért hozzánk, mielőtt az előregyártott por- és dunsztosalapok eljutottak volna kis hazánkba.
Hozzávalók:
- 25 dkg spaghetti tészta
- 25 dkg párizsi
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 1 csapott teáskanál pirospaprika
- 1 csipetnyi bors
- 1 evőkanál ketchap
- 1 pötty pirosarany
- ...és ami még akad a háznál: pici tubusos spaghetti- vagy pizzakrém
Elkészítés:
1. Először is apróra kockázzuk a hagymát és a párizsit.
2. A hagymát üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a párizsit, és a kettőt együtt még egy darabig tovább pirongatjuk.
3. Csak ezután jön hozzá a pirospaprika, majd sorban a többi, ami ízt ad a dolognak (bors, ketchap, pirosarany, pizza/spaghettikrém).
4. A tésztát előírás szerint megfőzzük (és nem felejtünk el a vízbe sót tenni).
5. A kifőtt tésztát összekeverjük a párizsis alappal, tetejét pedig tálaláskor sajttal meghintjük. (Ha házi makaróninkat később hűtőbe tesszük, fogyasztáskor további ketchapadaggal tehetjük "sikamlósabbá" a történetet.)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése